A gyávaság.

A gyávaság a lélek egyfajta behódolása a félelem előtt. Gyáva az az ember, aki tengeri útján minden szirtet kalózhajónak kiált ki; ha fodrozódni kezdenek a habok, azon morfondírozik, nincs-e útitársai között olyan, akit nem avattak be; ha észreveszi, hogy a kormányos változtat a menetirányon, faggatóra fogja, megtették-e az út felét, és mit olvas ki az égi jelekből, a mellette ülőnek viszont elárulja, hogy balsejtelmek gyötrik egy éjszakai rémlátomás miatt; utóbb a ruháját is leveti, és inasa kezébe nyomja, sőt már azért rimánkodik, hogy tegyék őt partra.